Cite this article as: Kọ́lápọ̀, K. D. (2026). A descriptive analysis of focus markers in Ẹ̀gbá dialect / Àpèjúweàwọnatọ́ka gbólóhùnakíyesí alátẹnumọ́ nínú Ẹ̀ka-Èdè Ẹ̀gbá.Sokoto Journal of Linguistics and Communication Studies (SOJOLICS), 2(2), 163-171. https://doi.org/10.36349/sojolics.2026.v02i02.014
By
KỌ́LÁPỌ̀, Káyọ̀dé Dominion
(Ph.D.)
Department of Linguistics and
Nigerian Languages
Olabisi Onabanjo University,
Ago-Iwoye, Ogun State, Nigeria
Kayode.kolapo@oouagoiwoye.edu.ng, Kayokolade@gmail.com
This paper attempts to investigate
and describe the features of focus markers in Ẹ̀gbá dialect of Yorùbá. The
data used in this study were collected from six adults who are native speakers
of Ẹ̀gbá dialect in Abẹ́òkúta of Abẹ́òkúta North Local Government Area
of Ogun State, Nigeria through structured interviews with the use of digital
device. Data were also collected from the dialogue of Adéàga’s movie; Odi
Ìdíwọ̀n (2020), a movie produced with native Ẹ̀gbá dialect on the You Tube
platform. The study employs descriptive linguistics in its analysis. The major
findings of this study shows that there are four focus makers in Ẹ̀gbá
dialect; ‘wà’, ‘pa’. ‘sí’ and ‘rè’. This article reveals that ‘wà’ shows
prominence on constituents such as NP, PP and S; ‘sí’ and ‘pa’ shows
prominence on question tag ‘lè’, and ‘ibi’ in interrogative sentences, while
‘rè’ shows prominence on NP, VP, PP, and other question markers in the
dialect.The study thereafter argued for the recognition of four types of focus
marker in Ẹ̀gbá, contrary to the view of Ọmọléwu (2013) who identified
three focus markers in the dialect.The nature of the vowel and the low-tone
‘rè’ changes through phonological processes, depending on the vowel that
co-occur with it in the focus construction of Ẹ̀gbá dialect. The paper
concluded that the descriptive analysis of a language can give a better and
deeperunderstanding of such language.
Keywords: Focus markers, Ẹgbá dialect, Descriptive Analysis,
Focus Construction, Dialectology.
1.0 Àṣamọ̀
Àfojúsùniṣẹ́ yìí
nilátiṣeìwádìí àtiàpèjúweàbùdá àwọn Atọ́ka
GbólóhùnÀkíyèsí Alátẹnumọ́ nínú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá. A gbá
àkójọpọ̀ èdè fáyèwò nípalíloìfọ̀rọ̀-wáni-lẹ́nu-wò lọ́dọ̀
àwọnàgbàlagbà mẹ́fà tí ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá dáńtọ́ lẹ́nu
wọndáadáaní ìlú Abẹ́òkúta, ní agbègbè ÌjọbaÌbílẹ̀ Àríwá
Abẹ́òkútaní Ìpínlẹ̀ Ògùn, orílẹ̀-èdè Nàìjíríà. Bákannáà ni
a túngbadétà látiìtàkurọ̀sọ pẹ̀lú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá pọ́ńbélé,
tiinú fíìmù àgbéléwò; Odi Ìdiwọ̀n (2020) látiọwọ́
Adéàgalórí ìkànnì You Tube. Ìtúpalẹ̀ iṣẹ́ yìí gùn lé
ìṣàmúlò Tíọ́rì ìmọ ẹ̀dá-èdè Aṣàpéjúwe. Àbájádeiṣẹ́ yìí
ṣàfihàn pé oríṣiàtọ́ka gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ mẹ́rin;
‘wà’, ‘pa’. ‘sí’àti ‘rè’ló wà nínú ẹ̀ka-èdè
Ẹ̀gbá. A máa ń fi ‘wà’ṣeìtẹnumọ́ fún APOR, APAT, àti GB;
‘sì’ àti ‘pa’máa ń ṣeìtẹnumọ́ fúnatọ́ka ìbéèrè ‘lè’ àti
‘ibi’ nínú gbolóhùnìbéèrè, nígbà tí ‘rè’ máań ṣeìtẹnumọ́ fún
APOR, APIS, APAT àtiàwọngbólóhùnìbéèrè yòókù lẹ́ka-èdè Ẹ̀gbá.
Iṣẹ́ yìí takoèrò Ọmọ́léwu (2013) to ṣàfihànàtọkaìtẹnumọ́
mẹ́ta nínú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá. Àwọnìgbéṣẹ̀ fonọ́lọ́jì máa ń mú
kí fáwẹ̀lì àtiàmì orí ‘rè’yí padà nígbà tó bá
fẹ̀gbẹ́kẹ̀gbẹ́ pẹ̀lú fáwẹ̀lì ọ̀rọ̀ mìírànnínú
ìhungbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́. Iṣẹ́ yìí fi ìdí rẹ̀ múlẹ̀
pé ṣíṣeàpejúwe ọ̀nà tí elédè máa ń gba lo èdè rẹ̀ máa ń mú
kí òyeàwọnàbùdá irúfẹ́ èdè náà yénidáadáa.
Kókó-ọ̀rọ̀: Atọ́ka-Ìtẹ̀numọ́, Ẹ̀gbá, Ẹ̀ka-èdè,
Ìmọ̀-Ẹ̀dá-Èdè Aṣàpéjúwe, GbolohunAkíyèsí Alátẹnumọ́
1.1 Ìfáárà (Introdcution)
Oríṣiríṣiàwọnwúnrẹ̀n
onítumọ̀ gírámà ló wà nínú èdè Yorùbá àti ẹ̀ka èdè rẹ̀.
Ọkanlárawọnniwúnrẹ̀n atọ́ka gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ jẹ́.
Crystal (2008:139) ṣàlàyé pé wúnrẹ̀n atọ́ka ìtẹnumọ́ ṣepàtàkipúpọ̀
nínú gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ nítorí wúnrẹ̀n yìí ló máa
ń fúnelédè ní àǹfàní látiṣeìtẹnumọ́ fúnfọ́nránìhunkan tó bá
ṣepàtàkì sí elédè nínú gbólóhùn. Irúfẹ́ gbólóhùnyìí ni a ń
pè ní gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ nínú ìmọ̀ èdá-èdè
Yorùbá. Àwọn ẹ̀ka-èdè Yorùbá pọ̀. Ọ̀pọ̀ àwọnonímọ̀
bíiAkínkùgbé (1976), Oyèláràn (1976,
1982), Adétúgbọ́ ((1982), Awóbùlúyì (1998), Adéníyì (2005),
Fábùnmi (2013), Kọ́lápọ̀ (2023) ló tiṣisẹ́ lórí ìpínsọ́wọ̀ọ́
ẹ̀ka-èdè Yorùbá. Adétùgbọ́ (1982) kò ṣàfihàn ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá
nínú ìpínsọ́wọ̀ọ́ ẹ̀ka-èdè rẹ̀ bí ó tilẹ̀ jẹ́ pé ó
ṣàfihànàwọn ẹ̀ka-èdè tí wọ́n jọ wà ní agbègbè kannáà bí
Ẹ̀gbádò àtiÀwórì. Oyèláràn (1978:22) ṣàlàyé pé ẹ̀ka-èdè
Ẹ̀gbá wà ní agbègbè Ìwọ̀-OòrunYorùbá, nígbatí Awóbùlúyì (1998:3)
tọ́ka sí i pé ẹ̀ka-èdè yìí wà ní agbègbeGúsù-Ìlà-OòrunYorùbá.
Èrò Adéníyì (2005) fi ìdí rẹ̀ múlẹ̀ pé ìhá Yorùbá
Gúúsù-mọ́-Ìwọ-Oòrunni ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá wà. Bí ó tilẹ̀ jẹ́
pé,ojú ọ̀tọ̀ọ̀tọ niàwọnonímọ̀ yìí fi wo agbègbè tí a le to
ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá sí nínú ìpínsówọ̀ọ́ àwọn ẹ̀ka-èdè Yorubá.
Òtítọ́ kan tó dájú ni pé ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá jẹ́ ọ̀kanlára
ẹ̀ka-èdè Yorùbá. Ẹ̀ka-èdè yìí ní ọ̀pọ̀ àbùdá tí o fi jọ
tiYorùbá àjùmọ̀lọ̀, bákannáà ni ó túnní àwọnàbùdá tí ó
yàtọ̀ sí tiYorùbá àjùmọ̀lò nitiìrísí àtiìlò. Ọ̀kannínú
àwọnàbùdá yiìniàtọ́ka gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ tí a fẹ́
gbé yẹ̀wò nínú isẹ́ yìí.
Akíyèsí fi hàn pé iṣẹ́
ìwádìí kò tíì dunlẹ̀ lórí ẹ̀ka-èdè Yorùbá, èyí ló mú kí
Awóbùlúyì (1998) ké gbajarè sí àwọnonímọ̀ látitẹramọ́
ṣíṣeiṣẹ́ ìwádìí lórí àwọnẹ̀ka-èdè yìí. Àfojúsùniṣẹ́
yìí nilátiṣeàgbéyẹ̀wò àtiàpéjúwewúnrẹ̀n atọ́ka
GbólóhùnÀkíyèsí Alátẹnumọ́ nínú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá. Iṣẹ́ yìí
yóò sì jẹ́ ọkanláraakitiyanlátiwá ìdáhùnsí ìrunisókè
ọ̀jọ̀gbọ́n Awóbùlúyì lórí ẹ̀ka-èdè Yorùbá.
2.0 Àgbéyẹ̀wò Iṣẹ́
ÀwọnOnímọ̀ Ìṣáajú (Literature Review)
Àwọniṣẹ́ akadá kọ̀ọ̀kantiwà
lórí ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá. Ajíbádé (2014) ṣeàfiwé Síńtáàsì
ẹ̀ka-ède Ẹ̀gbá pẹ̀lú tiYorùbá Àjùmọ̀lò, onímọ̀ yìí fi ìdí
rẹ̀ múlẹ̀ pé, ìyàtọ̀ díẹ̀díẹ̀ wà ní ìpelefonọ́lọ́ji àtiìpeleàká-ọ̀rọ̀
láàrin ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá àti Yorùbá Àjùmọ̀lò. Ọmọ́léwuàti Sanusi
(2014) ṣeàfiwé gbólóhùnìyísódì nínú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá àti
Yorùbá Àjumọ̀lò, wọ́n ṣàfihàn pé ìyàtọ̀ wà láàrinìrísí
atọ́ka ìyísódì Ẹ̀gbá àti Yorùbá Àjùmọ̀lò. Ọmọ́léwu (2014)
ṣeàgbéyẹ̀wò àwọnìhungbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́
àtiìyísódì gbólóhùn bẹ́ẹ̀ nínú ẹ̀ka-edè Ẹ̀gbá. Ìwádìí rẹ̀
fi hàn pé àwọnatọ́ka ìtẹnumọ́: rò, re, àtisi ló
wà nínú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá. Àfojúsùnwanínú iṣẹ́ yìí
nilátiṣeàlàyé síwájú sí ilórí àwọnatọ́ka ìtẹnumọ́ tó wà
nínú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá lọ́natí yóò mú àkóyawọ́ dání.
2.1 Atọ́ka
GbólóhùnÀkíyèsí Alátẹnumọ́ nínuYorùbá Àjùmọ̀lò
Ọ̀pọ̀ àwọnonímọ̀ ló
tiṣiṣẹ́ lórí atọ́ka Gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ tiYorùbá
Àjùmọ̀lò. LárawọnniBámgbóṣe (1967,
1972), Awóyalé (1985), Awóbùlúyì (1987), Yusuf (1985), Dechaine (2002), Ajíbóyè (2006) àti
bẹ́ẹ̀ bẹ́ẹ̀ lọ. Àwọnonímọ̀ yìí fi ìdí rẹ̀ múlẹ̀ pé wúnrẹ̀n “ni” ló
jẹ́ atọ́ka ìtẹnumọ ní Yorùbá àjùmọ̀lò, èyí tó sì máa ń jẹ
yọ ní oríṣríṣi ọ̀nà:
1. Yorùbá Àjùmọ̀lò
a. GbólóhùnÌpìlẹ̀: Olú
raaṣọ fúnTítí
b. Ṣíṣeìtẹnumọ́
fúnolùwà: Olú ni ó raaṣọ fúnTítí
d. Ìtẹnumọ́ fún
ọ̀rọ̀-ìṣeàsọdorúkọ: Rírà ni Olú raaṣọ
fúnTítí
e. Ìtenumọ́ fúnàbọ̀
ọ̀rọ̀-ìṣe: Aṣọ ni Olú rà fúnTítí
ẹ. Ìtẹnumọ́ fúnàbọ̀
amúpé: Títí ni Olú raaṣọ fún
f. Ìtẹnumọ́ odidigbólóhùn:
Olúraaṣọ fúnTítí ni
g. Ìtẹnumọ́ atọ́ka ìbéèrè ‘Ta’nínú
gbólóhùnìbéèrè:Tá ni óraaṣọ fúnTítí
gb. Ìtẹnumọ́ atọ́ka ìbéèrè‘ibo’nínú
gbólóhùnìbéèrè: Ibo ni Olú tiraaṣọ fúnTítí
Àpẹẹrẹ 1(a-gb) ṣàfihàn pé
oríṣiríṣisàkániniàtọ́ka ìtẹnumọ́ nitimáa ń jẹ yọ
nínú gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ tiYorùbá àjùmọlò.
Ẹnuàwọnonímọ̀ èdè Yorùbá kò kò lórí ìhungbólóhùnàkíyèsí
alátẹnumọ́ Yorùbá. Arìyànjiyàn tó wáyé dá lórí bóyá kí a máa
pe irú àwọnìhun 1(b-f) ní àpólà-orúkọ (APOR) tàbí kí a máa pè
wọ́n ní gbólóhùn. Àwóbùlúyì (1978, 1987, 1992, 2013) gbà pé APOR ni
ó yẹ kí a ka ìhungbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ sí, nígbà
tiàwọnonímọ̀ bíiOwólabi (1983, 1987); Bámgbóṣé (1990); Yusuf (1990)
àtiAdéwọlé (1991) gbà pé ìhunyìí le dá dúró gẹ́gẹ́
bíigbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́. Ohun tó jẹ wá lógúnnínú iṣẹ́
yìí ní látiṣeàpájúweàwọnatọ́ka gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́
lẹ́ka-èdè Ẹ̀gbá.
3.0 Ọgbọ́n Iṣèwádìí
(Methodology)
Ìlànà tí a gbaṣeiṣẹ́ yìí
jẹ́ nípagbígbadétà látiẹnuàwọnabẹ́nà ìmọ̀ mẹ́fà ní ilù
Abẹ́òkúta, ní ÌjọbaÌbílẹ̀ Àríwá Abẹ́òkúta, Ipínlẹ̀ Ògùnní
orílẹ̀-èdè Nàìjíríà; ọkùnrin mẹ́ta àtiobìnrin mẹ́ta tí
ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá dáńtọ́ dáadáa lẹ́nu wọnla fi ọ̀rọ̀ wá lẹ́nu wò.
Ọjọ́-orí àwọnAbẹ́nà-imọ̀ yìí wà láàrinọgbọ̀n ọdún sí ọgọ́ta
ọdún. Bákannáà ni a ṣàmúlò détà látiinú ìtakurọ̀sọ tó wà
nínú fíìmù àgbéléwo, èyí tí àkọlé rè ń jẹ́ Odi
Ìdiwọ̀n (2020). A yanàwọnabẹ́nà ìmọ̀ yìí láàyò nítorí
pé wọngbọ́, wọ́n sì le ṣọ ẹ̀ka-èdè Ègbá dáadáa. Bákannáà ni a
yanfíìmù àgbéléwò yìí láàyò fúniṣẹ́ yìí, nítorí ẹ̀ka-èdè
Ẹ̀gbá póńńbélé ni a fi ṣeàgbékalẹ̀ àwọ̀n ìtàkurọ̀sọ tó wáyé
nínú fíìmù náà. Tíọ́rì imọ̀ ẹ̀dá-èdè Aṣàpéjúweni a fi
ṣeìtúpalẹ̀ àwọndétà tí a gbà yìí.
4.0 Tíọ́rì Àmúlò
(Theoretical Framework)
Tiọ́rì Ìmọ̀ Ẹ̀dá-Èdè
Aṣàpéjúweni ọ̀kanláraìlànà sáyẹ́nsì tí àwọnonímọ̀ ẹ̀dá-èdè
máa ń ṣàmúlò fúnìtúpalẹ̀ èdè. Crystal (2008:139) ṣàlàyé pé
àfojúsùnìlànà yìí nilátiṣeàlàkalẹ̀ síṣẹ̀-n-tẹ̀lé, èyí tó
múnádókonípaàwọnàbùdá tí èlédè máa ń lò nínúìṣàmúlòèdè
tàbí ẹ̀ka-èdè rẹ̀. Láraàwọnonímọ̀ tó ṣagbátẹrù Tíọ́rì yìí
niBloomieldàti Ferdinand de Saussure.Àgbékalẹ̀ Tíọ́rì
ìṣàpéjúweèdè máa ń ṣàmúlò àwọnìlànà bíigbígbadétà
lóríṣiríṣi ọ̀nà, ṣíṣeàyẹ̀wò fínífíní nípaìrísí,
ìhunàtiiṣẹ́ tí èdè kan ń ṣeláwùjọ. Enzo (2022) ṣàlàyé pé
àfojúsùnTíọ́rì yìí nilátiṣeìjúwe, ìtúpalẹ̀ àtiìsọpàtó
nípabí elédè kanṣemáa ń ṣàmúlò èdè rẹ̀ ní àwùjọ kan.
5.0 Ìtúpalẹ̀ Àkójọ Èdè
Fáyẹ̀wòàti Àlàyé (Data Analysis and Discussion)
5.1 Ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá
Ọ̀kanlára ẹ̀ka-èdè Yorùbá
tí wọn ń sọ ní Ìpínlẹ̀ Ògùnní orílẹ̀-èdè Nàìjíríà ni
ẹ̀kà-èdè Ẹ̀gbá jẹ. Ẹ̀ka-èdè yìí sì jẹ ọmọ ẹ̀yà èdè
Niger-congo. Omoléwu (2014).Àwọn ẹ̀ka-èdè mìíràn tó múlé tì í niÌjẹ̀bú,
Yewa, Òǹkò, Ọ̀họ̀rí, Rẹ́mọ àtiÀwórì. Ní ọdún 1830 ni a tẹ ìlú
Ègbá dó, orúkọ ìlú náà sì ni Abẹ́òkúta, ìdí tí orúkọ yìí fi
wáyé ni pé ìbùgbé awọnènìyàn Ẹ̀gbá wà ní agbègbè òkè Olúmọ.
Àwọnènìyànnáà ni a túnmáa ń pè ní “Ẹ̀gbá ọmọ Lísàbì”. Iṣẹ́
àgbẹ̀, ẹjapípaàtiokòwò ló gbajúgbajà juniàárinàwọn Ẹ̀gbá.
Ọpọ̀lọpọ̀ òweilẹ̀ Yorùbá ló sì jẹ tí àwọn Ẹ̀gbá látiìbẹ̀rẹ̀
pẹ̀pẹ̀. Johnson (1921). Àwọnolùsọ ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá pọ̀
káàkiriÌpínlẹ̀ Ògùn, ní ÌjọbaÌbílẹ̀ Àríwá Abẹ́òkúta, Gúsù
Abẹ́òkúta, Ewékorò, Ifọ̀, Ọbáfẹ́mi-Owódé àtiÌjọbaÌbílẹ̀
Ọdẹ́dá. Àwọnolùṣọ èdè Ẹ̀gbá sodosí àwọnilú wọ̀nyìí: Ẹ̀gbá
Aláké, Ẹ̀gbá Òkè-Ọnà, Ẹ̀gbá Gbágurá, Ẹ̀gbá Olówu, àti Ẹ̀gbá
Agbéhín. Ajibade (2014). Àwọn Ẹ̀gbá mọyì arawọnpúpọ̀, wọ́n sì máa
ń fi yagàn pé láti ọ̀dọ̀ àwọnni ọ̀làjú tiṣè wá ní ilẹ̀ Yorùbá.
5.2 Atọ́ka
GbólóhùnÀkíyèsí Alátẹnumọ́ Lẹ́ka Èdè Ẹ̀gbá
Bí atọ́ka ìtẹnumọ́ ṣemáa ń
jẹ yọ nínú gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ tiYorùbá àjùmọ̀mò
náà ló máa ń jẹ yọ nínú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá. Àfojúsùniṣẹ́ yìí
nilátiṣeàwárí, àfihànàtiàpéjuwe iye àtiìrísí àtọ́ka
gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ lẹ́ka-èdè Ẹ̀gbá, bákannáà ni a ó
ṣàfihànṣàkáání tí ọ̀kọ̀ọ̀kanàwọnatọ́ka yìí ti má ń jẹ yọ,
yálà nínú gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ tàbí
gbólóhùnìbéèrè. Iṣẹ́ yìí yóò túnṣè
àtìlẹ́yìnfúnṣíṣeàfihànìṣẹ̀dá oríṣiríṣigbólóhùnakíyèsí
alátẹnumọ́ nípaìṣàmúlò atọ́ka ìtẹnumọ́ nínú ìgbésẹ̀
síńtáàsì lẹ́ka-èdè Ẹ̀gbá.
5.2.1Wà - Gẹ́gẹ́
bí Atọ́ka GbólóhùnÀkíyèsí Alátẹnumọ́ Lẹ́ka Èdè Ẹ̀gbá
Nínú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá,
wúnrẹ̀n ‘wà’jẹ́ ọ̀kanláraatọ́ka gbólóhùnàkíyèsí
alátẹnumọ́. Àkíyèsí fi hàn pé ọ̀rọ̀-orúkọ àtiÀpólà-orúkọtí
a fi maa ń dáhùnìbéèrè TaàtiKíniwúnrẹ̀n yìí
máa ń bá ṣiṣẹ́ jù nínú ẹ̀ka-èdè náà. Awóbùlúyì (2013:52)
ṣàlàyé pé tani a fi ń ṣeìbéèrè nípaorúkọ
ènìyàn, kíni asìmáa ń lòfúnàwọnorúkọ tí kìí
ṣetiènìyàn. Bámgboṣe (1990) àti Taiwò (2024) ṣàlàyé pé
ọkanláraàbùdá ọ̀rọ̀-orúkọ Yorùbá ni pé a le fi dáhùnìbéèrè.
Bí àpẹẹrẹ:
2. (a) Ta nìyẹn? Olú ni
(b) Kí nìyèn? Abúlé ni
Àpẹẹrẹ 2(a-b) ṣàfihàn pé a
ṣàmúlò àtọ́ka ìtẹnumọ́ ninínú Yorùbá àjùmọ̀lò
láti fi ìṣepàtàkì ẹnití a ń tọ́ka sí hàn. Bákannáà ni ọ̀rọ̀
rí lẹ́ka èdè Ẹ̀gbá:
3. Ẹ̀gbá Yorùbá Àjùmọ̀lò
(a) Àkànjí wà Àkànjí
ni
(b) Olígbèsè wà Onígbèsè ni
(d) Ẹ̀mí ẹ̀rù lásán anwà Ẹ̀mí
ẹ̀rù lásánni
Àpẹẹrẹ 3(a-b) ṣàfihàn pé a
fi ọ̀rọ̀ náà dáhùnìbéèrè Ta ni?nígbà tí a fi 2(a)
dáhùnìbéèrè kí ni? lẹ́ka èdè Ẹ̀gbá. 3(d) jẹ́
ìtẹnumọ́ fúnapólà-orúkọ tí a fi ń dáhùnìbéèrè. Túnwẹ̀,
atọ́ka wàtúnmáa ń jẹ yọ nínú ìtẹnumọ́ arọ́pò-orúkọ
gígùntí a fí máa ń dáhùnìbéèrè Ta. Bí àpẹẹrẹ:
4. Ẹ̀gbá Yorùbá Àjùmọ̀lò
(a) Èmiwà Èmini
(b) Òunwà Òunni
(d) Ẹ̀yin wà Ẹ̀yin ni
Àkíyèsí fi hàn pé, ó
fẹ́rẹ̀ jẹ́ pé àtọ́ka ìtẹnumọ́ wànìkanni ó máa ń jẹ
yọ ní sàkání yìí nínú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá, a kò rí àpẹẹrẹ pé
àwọnatọ́ka ìtẹnumọ́ yòókù nínú ẹ̀ka-èdè náà ní irúfẹ́
àbùdá yìí. Bákannáà ní àwọnolùsọ ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá máa ń lo
àtọ́ka ìtẹnumọ́ wàlátiṣeìtẹnumọ́ odidigbólóhùnnínú
ẹ̀ka-èdè náà. Bí àpẹẹrẹ;
5. Ẹ̀gbá Yorùbá Àjùmọ̀lò
(a) Mo pá láṣẹ wà Mo pa á
láṣẹ ni
(b) Ilé e kí wà? Ilé e kí ni?
(d) Mo ḿ la fẹ́yàwó wà Mo ń
lọ fẹ́yàwó ni
Àpẹẹrẹ 5(a) jẹ́ àfihànìlò
atọ́ka itẹnumọ́ wàlátiṣeìtẹnumọ́ fúngbólóhùnabẹ̀rún
(Awób̀lúyì, 2013), gbólóhùnìbéèrè niti 5(b) nígbà tí 5(d) jẹ
gbólóhùn tó ní àbùdá àìṣetán atẹ́rẹrẹ. Bámgbóṣé (1990:168).
Atọ́ka àkíyèsí alátẹnumọ́
yìítúnmáa ń jẹ yọ nínú ìpèdè àwọnàgbá tó gbajúgbajà
láàrinàwọn Yorùbá. Wọ́n tilẹ ní òwekan tó sọ pé “Ẹ̀gbá
méjì kì í ja arawọnníyàn: bí ọ̀kanbá ní ‘báìsí?’, èkejì a ní
‘báàwà’”.Ìwádìí wa fi hàn pé ọ̀pọ̀ ènìyàn ló lérò pé
ọ̀rọ̀ kansosoní ọ̀rọ̀ yìí ‘báàwà’`. Ṣùgbọ́n èyí kò rí
bẹ́ẹ̀. A wòye pé, ó ṣe é ṣe kó jẹ́ pé èrò kannáà niỌmọ́léwu
(2014) àtiSànúsiòunỌmọ́léwu (2014) ní ìdí nìyí tí wọn kò fi
sọ̀rọ̀ lórí atọ́ka ìtẹnumọ́ wànínú iṣẹ́ wọn.
Ìtúpalẹ̀ ‘Báàwà’ ni a ṣesísàlẹ̀ yìí:
6. Ẹ̀gbá Yorùbá Àjùmọ̀lò
Báà wà Bẹ́ẹ̀ ni.
Àpẹẹrẹ 6 jẹ́ ẹ̀rí pàtàkì
pé wànínú ‘Báà wà’ jẹ́ atọ́ka
ìtẹnumọ́, èyí tó má ń jẹ yọ ní oríṣiríṣisàkání
tiàwọnàtọkaìtẹnumọ́ yòókù kò ti lè jẹ yọ àtièyí tí wọ́n ti
lè jẹ yọ nínú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá.
5.2.2Pa - Gẹ́gẹ́
bí Atọ́ka Àkíyèsí Alátẹnumọ́ Lẹ́ka Èdè Ẹ̀gbá
Àkíyèsí fi hàn pé pa jẹ
oríṣiwúnrẹ̀n atọ́ka ìtenumọ́ nínú èka-èdè Ẹ̀gbá. A ní láti
mẹ́nu bà á pé èyí yàtọ̀ sí ‘pa’ tó jẹ́ ọ̀rọ̀-ìṣe
lẹ́ka èdè náà. Àbùdá kanpàtàkì nípaàtọ́ka pani pé
ṣeni ó máa ń jẹ yọ pèlú atọ́ka ìbéèrè lèàtikínínú
gbólóhùnìbéèrè lẹ̀ka èdè Ẹ̀gbá.
7. Ẹ̀gbá Yorùbá Àjùmọ̀lò
(a) Lè pamáa yún o? Ta ni ó
máa lọ o?
(b) Kí patimáa sọ̀rọ̀ yìí
sí Kí ni a ó ti sọ̀rọ yìí sí?
Àpẹẹrẹ 7(a) àti (b) fi hàn
pé atọ́ka ‘pa’máa ń jẹ yọ tẹ̀lé atọ́ka ìbéèrè lèàtikínínú
àwọngbólóhùnìbéèrè tí a fi máa ń béèrè ènìyànàtinǹkan tó
jẹ́ ènìyànkọ́ lẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá.
5.2.3Sí - Gẹ́gẹ́
bí Atọ́ka Àkíyèsí Alátẹnumọ́ Lẹ́ka Èdè Ẹ̀gbá
Oríṣiàtọ́ka ìtẹnumọ́
mìírànnínú gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ nínú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá
niwúnrẹ̀n ‘sí’. Akíyèsí fi hàn pé atọ́ka yìí máa ń jẹ
yọ̀ pẹ̀lú atọ́ka ìbéèrè ‘le’ àti ‘ibi’nínú
gbólóhùnìbéèrè ẹ̀ka-èdè náà.
8. Ẹ̀gbá Yorùbá Àjùmọ̀lò
(a) Lè siìyẹ̀n? Ta nì ìyẹn?
(b) Lè símáayún? Ta ní máa
lọ?
(d) Ibi sí ó dà? Ibo ni ó
dà`?
(e) Ibi sí a máagbà? Ibo
ni a máagbà?
Àkíyèsí fi hàn pé
àwọnonímọ̀ ìṣaájú kan ka ‘lèsí’ kún ọ̀rọ̀
kansosonínú àwọn ẹ̀ka-èdè Yorùbá kantí ó ti jẹ yọ gẹ́gẹ́ bí
atọ́ka ìbéèrè. Ọ̀kanlárawọnniiṣẹ́ Òkotìè (2025) tí ó sọ pé ‘lèsí’ jẹ́
amúpé fúngbólóhùn lẹ́ka-èdè Ifẹ̀. Àgbéyẹ̀wò atókaìtẹnumọ́
lẹ́ka èdè Ẹ̀gbá fi hàn pé, àwọn ọ̀rọ̀ bíi ‘lèsi’, ‘Yèsí’tàbí ‘èsí’kìí
ṣe ọ̀rọ̀ kansoso tó jẹ́ atọ́ka gbólóhùnìbéèrè nínú àwọn
ẹ̀ka-èdè bíiIfẹ̀, Ẹ̀kìtì, Ìjèṣa, Oǹdó àti bẹ́ẹ̀ bẹ́ẹ̀ lọ.
“lèsí” jẹ́ ì`kànpọ̀atọ́ka ìbéèrè àtiàtọ́ka ìtẹnumọ́, nítorí
náà kò yẹ kí a máa kọ wọ́n papọ̀ nínú àkọtọ́ èdè Yorùbá
òde-òní.
5.2.4Ìjẹyọpọ̀ Atọ́ka ‘sí-pa’ nínúGbólóhùnÀkíyèsí
Alátẹnumọ́ Lẹ́ka Èdè Ẹ̀gbá
Ọ̀kanlárawúnrẹ̀n atọ́ka
gbólóhunàkíyèsí alátẹnumọ tí a túnṣàwárí nínú isẹ́ yìí nisí…pa,
èyí tó máa ń jẹ yọ nínú gbólóhùnìbéèrè lẹ́ka èdè Ẹ̀gbá.
Èyí ni a pè ní ‘àsínpọ̀ àtọ́ka ìtẹnumọ́’ nínú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá.
9. Ẹ̀gbá Yorùbá Àjùmọ̀lò
(a) Lè sí a pamáa
lọ bá? Ta ni a máa lọ bá?
(b) Ibi sí a pamáà
gbà? Ibo ni a máagbà?
Àpẹẹrẹ 9(a-b)
ṣàfihànìjẹyọpọ̀ siàtipanínú gbólóhùnìbéèrè
oníwúnrẹ̀n lèàtiibi. Ohunmìíràn tó túnṣepàtàkì
látiṣàlàyé ni pé, ó fẹ́rẹ̀ dàbí ẹni pé ìjẹyọpọ̀ símáa
ń jẹyọ lẹ́yìnatọ́ka ìbéèrè lèàtiibi, nígbà tí
wúnrẹ̀n pamáa ń jẹ yọ ní àárínibá-ìṣẹ̀lẹ̀
àìṣetánbárakú á máaàtiibá-ìṣẹ̀lẹ̀
àìṣetánìbẹ̀rẹ̀ timáanínú àsìkò ọjọ́-iwájú lẹ́ka
èdè Ẹ̀gbá. Wúnrẹ̀ patí a ń sọ̀rọ̀ rẹ̀ yìí yàtọ̀ sí
ọ̀rọ̀-ìṣe ‘pa’, èyí tónioríṣiríṣiìtúmọ̀ nínú ẹ̀ka-èdè
Ẹ̀gbá`nínú àwọngbólóhùnbíi: (i) Adé paẹran;
(ii) Kọ́lá painá; (iii) Dúpẹ́ paèkùrọ́,
àti bẹ́ẹ̀bẹ́ẹ̀ lọ. Ìwádìí tún fi hàn pé, ìlò pagẹ́gẹ́
bí atọ́ka gbólóhùnìtẹnumọ́ lẹ́ka èdè Ẹ̀gbá kò fi bẹ́ẹ̀ wọ́
pọ̀ lẹ́nu àwọn ọ̀dọ̀ òde-oní mọ́ níìlú Abẹ́òkútaàtiagbègbè
rẹ̀, àwọnàgbà ló sáabà máa ń ṣàmúlò rẹ̀. Èyí fi ìdí rẹ
múlẹ̀ pé àyípadà ti ń dé bá ẹ̀ka-èdè náà díẹ̀díẹ̀.
5.2.5 Rè - Gẹ́gẹ́
bí Atọ́ka Àkíyèsí Alátẹnumọ́ Lẹ́ka Èdè Ẹ̀gbá
Atọ́ka gbólóhùnàkíyèsí
alátẹnumọ́ tó gbajúgbajà tó sì ní àkóyawọ́ jù nínú ẹ̀ka-èdè
Ẹ̀gbá nirè, òunsiniàwọnolùsọ èdè Ẹ̀gbá máa ń lò jù
nínú ìṣafọ̀ wọn. A máa ń lo wúnrẹ̀n yìí látiṣeìtẹnumọ́
fúnoríṣiríṣifọ́nránnínúìhungbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́
nínú ẹ̀ka-èdè náà.
10. Ẹ̀gbá Yorùbá Àjùmọ̀lò
(a) Akin kọ́lé aláàjà lí ẹbúlé Akin
kọ́ ilé alájà ní abúlé
(b) Akin rò kọ́lé
aláàjà lí ẹbúlé Akin ni ó kọ́ ilé alájà ní abúlé
(d) Kíkọ́ re Akin kọ́lé
aláàjà Kíkọ́ ni Akin kọ́ ilé alájà
(e) Ilé aláàjà re Akin
kọ́ lí ẹbúlé Kíkọ́ ni Akin kọ́ ilé alájà ní abúlé
(ẹ) Ẹbúlé rèAkin ti kọ́lé
aláàjà Abúlé ni Akin ti kọ́ ilé alájà
Àpẹẹrẹ òkè yìí ṣàfihàn
pé 10(a) jẹ́ gbólóhùnìpìlẹ̀. Ìrísí atọ́ka gbólóhùnròni a
fi ṣeìtẹnumọ́ fún Akin tó jẹ́ ọ̀rọ̀-orúkọ ní ipò olùwà ní
10(b). A ní láti mẹ́nu bà á pé ròtí ó jẹ yọ nínú
gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ ti 10(b) jẹ́ àpapọ̀ atọ́ka
ìtẹnumọ́ rèàtiwúnrẹ̀ sílébù olóhùnòkè ó,
àpapọ rẹ̀ ni ó fúnwaní rò lẹ́yìntí a ti pa ìró
fáwẹ̀lì /e/ ararè jẹ,tí a sì dá àmiohùnìsàlẹ̀ tó wà
lórí rẹ̀ sí, tí a sì kansílébù olóhùnòkenáà papọ̀ mọ́
kọ́nsónáǹtì /r/ nínú ìhun 10(b). Èyí takoàbá Ọmọ́léwu (2014) tó
ṣàfihànrògẹ́gẹ́ bí ọ̀kanláraàwọnatọ́ka ìtẹnumọ́
lẹ́ka-èdè Ẹ̀gbá. Ohuntí a ṣàkíyèsí pé ó ṣẹ̀lẹ̀ ni pé atọ́ka
ìtẹnumọ́ rèmáa ń sáábà sọ fáwẹ̀lì ara rẹ̀ nù nígbà
tó bá fẹ̀gbẹ́kègbẹ́ pẹ̀lú fáwẹ̀lì
mìírànnínúìhungbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́lẹ́ka-èdè Ẹ̀gbá.
Ìtẹnumọ́ ọ̀rọ̀-ìṣekọ́tí
a sọ di orúkọ ní ipò olùwà kíkọ́ni ó wáyé ni
10(d), rètí ó jẹ́ ọ̀kanláraatọ́ka gbólóhùnàkíyèsí
alátẹnumọ́ ni ó sì jẹ yọ tẹ̀lé e. A gbé
fọ́nránìhunapólà-orúkọ ilé aláàjàtí ó jẹ àbọ̀ fún
ọ̀rọ̀-ìṣekọ́látiipò àbọ wá sí ipò olùwà, a sì fi atọ́ka
ìtẹnumọ́ ̣reṣeìtẹnumọ́ fún un. Àkíyèsi fi hàn pé nígbà
tí atọ́ka ìtẹnumọ́ rèbá jẹ yọ nínú irúfẹ
ìhunyìí,àwọnolùsọ ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá máa ń sábà paàmì
ohùnìsàlẹ̀ orí wúnrẹ̀ yìíjẹ, ìrísí rẹ̀ yóò wá di redípò rè.
Èyí kò túmọ̀ sí pé rejẹ́ oríṣiatọ́ka ìtẹnumọ́
mìíràn lẹ́ka èdè Ẹgbá. Ìlò règẹ́gẹ́ atọ́ka
gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ hàndedáadáaní 10(ẹ) níbití a
tiṣeìtẹnumọ́ fúnẹbúlénínú ìhunàpólà amupé, èyí tó jẹ́
àbọ̀ fún ọ̀rọ̀ atọ́kùnlínínú gbólóhùnnáà. Ohuntí èyí
fi hànni pé règan-ganni ọ̀rọ̀ ìpìlẹ̀ fúnatọ́ka
ìtẹnumọ́yìínínú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá.
Ọ̀nà mìírànláti fi ìdí rẹ̀
múlẹ̀ pé rè jẹ́ ọ̀kanláraatọ́ka gbólóhùnàkíyèsí
alátẹnumọ́ lẹ́ka-èdè Ẹ̀gbá nitiàpẹẹrẹ tó jẹ mọ́
ṣíṣeìtẹnumọ àtiìtọ́ka sí àwọn arọ́pò orúkọ gígùnnínú
ẹ̀ka-èdè náà.
11. Ẹ̀gbá Yorùbá Àjùmọ̀lò
(a) Èmirèyẹ̀n Èminìyẹn
(b) Òunrèyẹ̀n Òunnìyẹn
(d) àwarèyẹ̀n Àwanìyẹn
Àkíyèsí fi hàn pé rèyẹ̀nkìí
ṣe ọ̀rọ̀ kansosogẹ́gẹ́ bí ó tiwà ní 11(a-d), ó jẹ́ àpapọ̀ atọ́ka
ìtẹnumọ́ rèàti ẹ̀yánaṣàfihànìyẹ̀n. Àbájádeèyí
ló fúnwaní rèyẹ̀nnínú èka-èdè Ẹ̀gbá, lẹ́yìntí a ti
pa fáwẹ̀lì /i/ àtiàmì ohùnìsàlẹ̀ tó wà lórí rẹ̀ jẹ. Ohuntí
èyitún fi hànní pé, àwọnìgbéṣẹ̀fonọ́lọ́jì bí ìpàrójẹ,
àrànmọ́ àtiìsúnkì máa ń yí ìrísí rè padà
nígbà tí wọnbá fẹ̀gbẹ́kẹ̀gbẹ́ pẹ̀lú fáwẹ̀lì mìírànnínú
gbólóhùn. Bákannáà ni a ní láti mẹ́nu bà á pé, a kìí fi
àwọnatọ́ka ìtẹnumọ́ kanṣeìtẹnumọ́ fúnodidigbólóhùnnínú
ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá.
12. Ẹ̀gbá Yorùbá Àjùmọ̀lò
(a) *Kọ́lá fẹ́yàwó lí ẹbúlé rè
Kọ́lá fẹ́ ìyàwó lábúlé ni
(b) *Kọ́lá fẹ́yàwó lí ẹbúlé sí
Kọ́lá fẹ́ ìyàwó ní abúlé ni
(d) *Kọ́lá fẹ́yàwó lí ẹbúlé pa
Kọ́lá fẹ́ ìyàwó ní abúlé ni
(e) Kọ́lá fẹ́yàwó lí abúlé wà
Kọ́lá fẹ́ ìyàwó ní abúlé ni
(ẹ) Mofẹ́ la fẹ́yàwó wà Mo
fẹ́ lọ fẹ́yàwó ni.
Àpẹẹrẹ 12(a-d) jẹ́
aláìṣeégbà nítorí pé wúnrẹ̀n atọ́ka ìtẹnumọ́ ‘rè’, ‘sí’,
‘pa’ kò le ìtẹnumọ́ fúnodidigbólóhùnní ẹ̀ka-èdè
Ẹ̀gbá. Àpẹẹrẹ 12(e-ẹ) ṣàfihàn pé àtọ́ka ìtẹnumọ́ ‘wà’nìkanni
a lè lò láti fi ṣeìtẹnumọ́ gbólóhùnnínú ẹ̀ka-èdè náà.
Àkíyèsí tún fi hàn pé
àtọ́ka ìtẹnumọ́ ‘rè’àti ‘wà’kìí jẹ yọ tẹ̀lé atọ́ka
ìbéèrè lèàtiibièyí tí atọ́ka ìtẹnumọ́ ‘sí’àti
‘pa’máa ń jẹ yọ pẹ̀lú lẹ́ka-èdè Ẹ̀gbá. Nítorí náà 13(a-e)
jẹ́ aláìṣeégbà nígbà tí 13(ẹ-g) sì jẹ́ aṣeégbà nínú
ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá.
13. Ẹ̀gbá Yorùbá Àjùmọ̀lò
(a) *Lèrèó wí báà? Ta ni ó wí
bẹ́ẹ̀?
(b) *Lè wàyún? Ta ni ó lọ?
(d) *Ibi rè ó dà? Ibo ni
ó dà?
(e) *Ibi wà ó dà? Ibo ni
ó dà
(ẹ)Lèsíó wí báà? Ta ni ó wí
bẹ́ẹ̀?
(f) Lè pa máayún? Ta ni ó
máa lọ?
(g) Ibi sí ó dà? Ibo ni ó
dà?
6.0 Ìgúnlẹ̀ (Conclusion)
Nínú iṣẹ́ yìí, a
tiṣeàgbéyẹ̀wò àtiàpéjúweàwọnatọ́ka ìtẹnumọ́ tó máa ń jẹ yọ
nínú gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́ lẹ́ka-èdè Ẹ̀gbá. A fi ìdí
rẹ̀ múlẹ̀ pé ìṣẹ́ yìí jẹ́ ọ̀kanláraìdáhùnsí gbàjarè Awóbulúyi
(1998) tí ó ta àwọnonímọ̀ ẹ̀dá-èdè Yorùbá lólobó
látimáaṣeìwádìí síwájú síilórí ẹ̀ka-èdè Yorùbá. Nínú iṣẹ́
yìí, a ṣeàwárí oríṣiàtọ́ka gbólóhùnàkíyèsí alátẹnumọ́
mẹ́rinnínú ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá; ‘rè’, ‘sí’, ‘pa’àti
‘wà’. Ohun tó túnwúnilórí nípaatọ́ka ìtẹnumọ́ lẹ́ka-èdè
Ẹ̀gbá ni pé ó niààyè tí ọ̀kọ̀ọ̀kan wọ́n timáa ń jẹ
yọ.Bákannáà ni wọ́n sì ní irúfẹ́ àwọnwúnrẹ̀n gírámà tí
ọ̀kọ̀ọ̀kan wọ́n má ń jẹ yọ pẹ̀lú. Àtọ́ka ìtẹnumọ́ ‘rè’niàwọnolùṣọ
ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá le lò fàlàlà jù, àtọ́ka ìtẹnumọ́ ‘wà’ni
ó sì tẹ̀lé e, nígbà tí ‘sí’àti ‘pa’máa ń sáábà jẹ
yọ nínú gbólóhùnìbéèrè, tí a sì túnrí ìjẹyọpọ̀
àwọnméjéèjì nínú gbólóhùnìbéèrè tó ní wúnrẹ̀n atọ́ka
àìsẹtánbárákú àtiàìṣetánìbẹ̀rẹ̀ nínú ibá-ìṣẹ̀lẹ̀
lẹ́ka-èdè Ẹ̀gbá. A gbọ́dọ̀ mẹnubà á pé,iṣẹ́ sì kù
jabúratalórí ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá. A lérò pé iṣẹ́ yìí yóò jẹ́
àtẹ̀gùnfúnàwọnonímọ tàbí olùwádìí tó bá fẹ́ ṣiṣẹ́ lórí
ẹ̀ka-èdè Ẹ̀gbá lọ́jọ́ iwájú.
Ìwé
Ìtọ́kasí (References)
Adéníyì, H. and Òjó, A. (2005). Àwọn Ẹ̀ka-Èdè
Yorùbá. ÌlòÈdèàtiÀwọnẸ̀déYorùbá:
Yorùbá Linguistics and Language
Use, Adéníyì, H. and Òjó, A. (eda)
Trenton: Africa World Press, Inc.
Adétugbọ, A. (1973). The Yorùbá
Language in History. Sources of Yorùbá history, (ed.) S.O. Bíòbákú
pp. 176-204.
Adétugbọ, A. (1982). Towards
Yorùbá Dialectology. Yorùbá Language and Literature (ed.)
Adébìsí Afolayan, pp 207-224.
Ajíbádé, M. I. (2023) The
Comparative Syntax of Ẹ̀gbá Dialect and Standard Yorùbá Language in
https://gotriple.eu › ftzenodo:oai:zenodo.org:7775204.
Ajíbóyè, O. (2006). A
Morpho-Syntactic Account of Ni in Mọ̀bà Yorùbá.Journal of West African
Languages xii.2
Akínkùgbé, O. O. (1976). An
Internal Classification of the Yoruboid Group: Yorùbá, Iṣẹkiri, Igala. JWAL xi:
1-2.
Awóbùlúyì, O. (1978).
Essentials of Yorùbá Grammar. Ibadan: Oxford University Press.
Awóbùlúyì, O. (1987). Focus
construction as noun phrases: A reply. Journal of West African Languages XVII
(2): 48-60.
Awóbùlúyì, O. (1998). ÀwonẸ̀ka-Èdè
Yorùbá. Paper Presented at the Conference of the Yorùbá Studies Association of
Nigeria. Pastoral Institute, Ibadan. November 24–26.
Awóyalé, Y. (1985). Focus as
Unbound Movement in Yoruba. Journal of Linguistic Association of Nigeria 3:
75-84.
Bámgbóṣé, A. (1967). A Short
Yorùbá Grammar. Ìbàdàn: Heinemann Educational Books (Nig) Limited.
Bámgbóṣé, A. (1972) The
Yorùbá verb phase. Ibadan: University of Ibadan Press.
Bámgbóṣé, A. (1990).
Fonọ́lọ́jìàtiGírámàÈdè Yorùbá; Ibadan. University Press PLC.
Crystal, D (2008) Dictionary of
Linguistics and Phonetics.
Dechaine, R. M. (2002). Decomposing
focus structure: Evidence from Yoruba. Triggers for Movement Workshop. Tilburg
University, October 24-26, 2002.
Enzo, K. (2022) Morphology and
analysis in descriptive linguistics in perspective: Frontiers of Law,
Political Science and Art. Prime Scholars Library.
Fábùnmi, F.A. (2013). “Negation in
Sixteen Yorùbá Dialects”. Open Journal of Modern Linguistics. Vol.
3, No. 1, pp. 1-8.
Johnson, S. (1921): The History of
the Yorùbá. Lagos: C.S.C. Bookshop.
Kọ́lápọ̀, K. D. (2023) Àfiwé
Ìtúpalẹ̀ Ìhun Mọfọfonọ́lọ́jì Àwọn Ẹ̀ka-èdè Okun. Ph.D. Thesis.
Obáfẹ́mi Awólọ́wọ̀ University, Ile-Ifẹ, Nigeria.
Kọ́lápọ̀, K. D. (2025)
Àgbéyẹ̀wò ÀwọnÒfinÌyídà nínú Ìṣẹ̀dá Gbólóhùn Ẹ̀ka-èdè
Ọ̀wọ́rọ̀. Journal of Yorùbá Studies Association of Nigeria. Vol.
14 No. 2
Okotie, E. F. (2025)
Complementizers in Ifẹ̀: A Descriptive Analysis in Journal of Yorùbá
Studies Association of Nigeria. Vol. 14 No. 2
Ọmọléwu, Ọ. C. (2013) Focus
Construction and Negation of Focus constituent in Ẹ̀gbá Dialect. In Bringing
Our Culture Home: Festschrisft for Bade Ajayí at70 (ed) Lere Adeyemi
et al pp. 312-334.
Ọmọléwu, C. Ọ. àtiSànúsí,
I. O. (2014) Comparative Analysis of Negative Constructions in Standard
Yorùbá And Ẹ̀gbá Dialect
Oyèláràn, O. (1976).
‘Linguistics Speculations on Yorùbá History’. Seminar Series No I, Part II.
Department of African Languages and Literatures. Ọbàfẹ́miAwólọ́wọ̀
University. Ilé-Ifẹ̀.
Yusuf, O. (1985), ‘Ní NP Construction in Yorùbá’ Studies in African Lingusitics, Supplement 9.
0 Comments